I'm not a princess, this ain't a fairytale: április 2012

2012. április 26., csütörtök

Szerda meg csütörtök, meg egyéb semmiségek

Szerdán korábban elengedtek a suliból. M.E.vel jöttem haza. Benéztünk a könyvesboltba. Ilyenkor mindig megfájdul a szívem, mert legszívesebben az összeset megvenném, és kibérelnék egy hatalmas teherautót,hogy hazatudjam hozni őket. Utána bementünk a könyvtárba is. Újból kivettem a Zabhegyezőt. Már másodszorra olvasom. Nem tudok betelni vele.(biztosan tetszene neked) Szinte egész délután azt olvastam, mivel vihar volt, dörgött, meg villámlott.(imádom a viharokat) Szóval megtöltöttem a bögrém félig kihűlt kávéval, és kiültem az erkélyre a könyvemmel. Imádom ezt a könyvet, lehetetlen letenni. Megaztán az idő. Kiskorom óta szeretem figyelni a villámokat, sohasem féltem a vihartól. Régen azt mondtam : ''Csak a buta kislányok félnek a vihartól''
Aztán túl sötét lett, és már nem láttam. Bejöttem filmezni, de túl álmos voltam, kis idő múlva el is aludtam. Mostanában nem bírok sokáig fennmaradni. Igazából nem is szeretek, mert olyankor túl sokat gondolkodok.
Ma reggel már úgy indultam el itthonról, hogy alig vártam, hogy jöhessek haza. Pedig tudtam, hogy úgysem úgy lesz ahogyan elképzeltem, általában túlbonyolítok mindent. Minden sokkal könnyebben ment mint gondoltam.
Magammal vittem a könyvet. Általában nem szeretek az iskolában olvasni, mert nem tudok a lényegre koncentrálni, de elakartam terelni a gondolataimat. Persze ma is úgy volt, mint máskor. Odajöttek és megkérdezték mit olvasok. Utálom ha megzavarnak olvasás közben. Szóval odajöttek, és kérdezgettek. Mintha érdekelné őket... aztán mikor elmondtam, egyet nevettek és továbbmentek, vagy hogy már ők is olvasták de nem értették, meghogy unalmas volt. SZERINTED !
Szóval legtöbb szünetet végigolvastam. A csütörtöki napok általában rém unalmasak. Zenét szoktam hallgatni, hogy túléljem. Ma sem volt különb, de a könyv megmentett.
Most meg itt ülök és írok, ahelyett, hogy tanulnék. Holnapra kívánj sok szerencsét.

aláfestés

2012. április 20., péntek

2012. április 17., kedd

Hétfő

Tegnap voltam kávézni E.-vel. Egy idő óta nagyon tetszik az ami Ő. Érdekes az ahogyan gondolkodik dolgokról, az, hogy ilyen felszabadult mindig, és nagyon szimpatikus az, hogy mindig őszinte velem. Szóval beültünk kávézni, de én inkább forrócsokit ittam, mert eszembe jutott, hogy talán mégsem a legjobb ötlet egy kávé, mert nem szeretnék még egy éjszakát úgy eltölteni, hogy csak forgolódom. Ilyenkor minden eszembe jut ami nem kellene.

Kb két órát beszélgettünk egy kávé mellett, és rájöttem, hogy még mindig lekötnek az aprókis dolgok.(beszélgetés közben, formákat rajzolgattam a kiskanállal a tejszínhabba, és teljesen belefeledkeztem, hogy nyilvános helyen vagyok,és ezt most lehet, hogy mégsem kellene, talán jobb lenne odafigyelni arra, amit mondok.talán). Utána kiültünk a parkba, de mivel krva hideg lett, ezért inkább hazajöttünk, kihoztam Szuzit és vele is sétáltunk picit. Végre egy kis kizökkenés a szokásos shitty hétköznapokból. Ma szerintem megyek mamáékhoz. Már nagyon szeretnék ott aludni pár napot, olyankor újra gyereknek érzem magam...

majd jelentkezem.